Mezőkövesd

ismertető, Mezőkövesdi képek, galéria



akciós szállások Mezőkövesden

Válogasson törzsvásárlói kedvezménnyel akciós szálláskínálatunkból

Mezőkövesdi látnivalók

Látnivalók, nevezetességek ismertetők

Mezőkövesdi programok

Mezőkövesd és környéki programok, rendezvények, mulatságok, fesztiválok, események, kiállítások, koncertek, vigalom és mulatozás
1 2 3


Mezőkövesd

Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál terül el. Itt halad el az M3 autópálya, a 3-as számú országos főút és a Budapest-Miskolc-Kassa vasúti fővonal. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetéhez tartozik. Lakossága 17 ezer fő. A térség gazdasági, kulturális, közlekedési központja.


Évtizedek óta egyre többen választják Mezőkövesdet „Matyóföld szíve”-ként emlegetett várost pihenés, gyógyulás, nyaralás, üdülés, szórakozás céljából. A bükkaljai táj szépsége, Mezőkövesd természeti adottságai – gyógyvize, standfürdője, jó levegője, fekvése – méltán vonzották, vonzzák a pihenni, üdülni és kikapcsolódni vágyókat.

Mezőkövesd a pihenés, felüdülés céljából idelátogatók mellett tárt karokkal várja a gyógyulni vágyókat is évente több százezren élvezik a gyógyvíz jótékony hatását. A város sokszínű programokat kínál a turistáknak egész évben: kulturális események, rendezvények, fesztiválok, gasztronómiai élvezetek, sport, szórakozás. Mezőkövesd nyitott, vendégszerető település, ahol az itt élők és az ideérkező vendégek egyaránt jól érezhetik magukat.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left A városházánál érdemes kezdeni a városi sétát, a patinás egykori épületben, a Szent László téren kapott helyet a Tourinform iroda is. Az egyedi berendezést helyi népi iparművészek készítették. 2012. december 20-án nyitotta meg kapuit a Városi Galéria felújított épülete, mely ezentúl Takács István állandó gyűjteményes kiállításának ad otthont. Az elsősorban látványos mennyezeti freskóiról ismert templomfestő főműve az Egri Bazilika kupolafreskója, de számos munkája található az ország 290 templomában, köztük a váci és szombathelyi székesegyházban.

A Galéria előtt Mátyás Király mellszobra áll, aki Mezőkövesdnek 1464-ben mezővárosi rangot adott, mert a husziták elleni küzdelemben segítséget nyújtott neki. A téren körbe járva a Szent László templom előtt a védőszent szobra fogadja az érkezőt. A Szent László templom Mária-kápolnájának freskói egyházművészeti jellegük mellett valóságos kultúrtörténeti értéket képviselnek. Megörökítik a matyó nép mindkét nemének és minden korosztályának népviseletét.

A Közösségi Ház emeleti nagyterme időszaki kiállítások, többek között a háromévente megrendezett Kisjankó Bori Hímzőpályázat díjnyertes alkotásainak állandó bemutatkozó helye. A tér parkjában található köztéri műemlék szoborcsoportot Mezőkövesd lakosai Mária Terézia uralkodása idején építtették hálából Istennek, hogy megszűnt a pestis (1778).

Tovább haladva a tér másik nagy épülettömbje az egykori Korona Szálló, majd Matyó Népművészeti Szövetkezet központja. Ide költözött a felújítás és átalakítás után 2004 őszén a Matyó Múzeum, ahol méltó helyen és sokkal gazdagabb kiállítással fogadhatja az érdeklődőket. Az épület előtt a legismertebb "íróasszony", mintatervező Kisjankó Bori mellszobra áll.

Átsétálva a tér másik oldalára - amely már a Hősök tere nevet viseli nyaranta szoborkútból csillapíthatjuk szomjúságunkat. A valamikori zsinagóga helyén épített általános iskola, melynek falán barna színnel festett, népies ihletésű alakok láthatók, a tér egyik jellegzetes épülete.

align=left A summás szobor a város lakóinak egykor megélhetést jelentő idény mezőgazdasági munkát vállalóknak állít emléket. 1956-ban a városba bevonuló orosz csapatok szétlőtték a nagytemplom tornyát és több polgári lakost, köztük egy utcán sétáló jegyespárt is lekaszaboltak. Az ő emlékükre készült a márvány emlékmű, csúcsán a szétlőtt templom makettjével. Másik köztéri alkotás az 1848-49. évi szabadságharc száz éves évfordulóján emelt hatalmas obeliszk.

A tér végén balra fordulva 30 méter után már láthatók a Hadas városrész nádtetős házfedelei. Séta közben az első Kovács Szabolcs bútorfestő, mellette a hímző majd Pető Anna mézeskalács készítő bemutatóháza.

Itt épült meg a Népi Művészetek Háza, mely a Matyó Néptáncegyüttes otthona, próbáinak, kézműves foglalkozások és táborok helyszíne. A szomszédos Táncpajtában a matyó lakodalmas programjain vehetnek részt a vendégek. A településrész szellemi központjaként fogható fel Kisjankó Bori egykori lakóháza.

Az emlékházzal szemben a Tulipános Hímzőműhelyben matyó hímzések, míg a többi házban a bemutatóhely jellegének megfelelő ajándékok, emlékek vásárolhatók. A Mogyoróközön tovább sétálva a Babaház következik. A gravírozó műhelyét is szabadon lehet látogatni a gémeskúttal szemben. A fazekas műhely a Kisjankó Bori út 38. szám alatt található.

A ház mellett az Eötvös útra értünk ki, ahol jobbra fordulva 150 méter után a házak felett kivillanhat egy magas szélkerék, mely egyben azt is jelzi, hogy megérkeztünk a Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeumhoz.

A Bogács felé vezető út mellett található temető régi ravatalozója az 1880-as évekből származik. Az árnyas sírkertben sétálva az 1848-49-es szabadságharc idejéből származó síremlékeket is találhatunk, valamint az egykori török birodalom határát jelző két oszlop közül az egyik itt, a temetőben van.

align=right A várost átszelő Mátyás király úton Budapest irányában autózva a Kavicsos-tó körül található Millennium Emlékparkban épült és 2001-ben szentelték fel a Jézus Szíve plébánia új, esztétikusan modern kéttornyú templomát. Nem messze tőle a régi templom épületében, melynek a falait Takács freskók díszítik, orgona múzeum létrehozását tervezik. A régi templom előtti kis parkban a világháborúkban elesettek és elhurcoltak emlékére állított emlékmű áll.

NÉPMÛVÉSZET


align=left Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti hagyományai is kiemelkedők. Ki ne hallott volna már a matyókról, a matyó hímzésről, lakodalmasról s a matyókhoz kapcsolódó népszokásokról. A Matyóföld "fővárosa" Mezőkövesd, lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével együtt nevezik matyóknak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkotnak.

Országos, sőt nemzetközi hírnevét színes népviseletével, a szabadrajzú hímzéseivel szerezte. Kezdetben a lepedővégeket hímezték, az egyszerű vászonhímzések piros-kék fénytelen fonállal készültek. Később hímzéssel díszítették a legénying lobogós ujját, majd a "surc"-nak nevezett keskeny női vagy férfi kötény alját.

A szabályos madaras motívumok után az egészen más jellegű matyó rózsás lepedővégek következtek. A szűcshímzés motívumai, színei döntően hatottak a matyó díszítőművészet kialakulására. Később pedig áttértek a többszínű fonal használatára. Ezeket a formagazdag, pompázatos színharmóniákban tündöklő hímzéseket tanulatlan "író" (rajzoló) asszonyok fantáziája teremtette meg. Ösztönös művészi érzékkel stilizálták és rajzolták le a mezei, kerti virágokat.

Az újparasztos népművészet a reformkorban bontakozott ki, s a színes matyó hímzés virágkorát az 1860-70-es években élte. Ekkor lett általános a falusi házakban a parádésszoba, díszes berendezéssel, festett bútorokkal, falra aggatott mázas tányérokkal, cserépkancsókkal, magasra vetett díszággyal. A matyó hímzés és népviselet 2002 óta Hungarikum.

GASZTRONÓMIA


align=left Mezőkövesd életében nagyon fontos és számottevő a gasztronómia mely elsősorban területi és éghajlati adottságainak köszönhető. Jellegzetes ételei és italai a mai napig a régmúltból táplálkozó hagyományokhoz kötődnek.

A Bükkaljai borvidéken régi hagyománya van a szőlőtermesztésnek. Évszázadokon át híres volt a miskolci bor, amelyet a tokajihoz hasonló nemes penésszel vastagon borított, kiváló avasi pincékben érleltek. A Bükk hegység délkeleti lejtőin, Mezőkövesd és Miskolc között húzódó, szőlővel betelepített domboldalakat foglalja magában. Területe 2700 ha.

align=right Éghajlati adottságai a fehérborszőlő termesztéséhez kedvezőek. Legelterjedtebb szőlőfajtája az olaszrizling, jelentős területeket foglal el a furmint és a hárslevelű, továbbá a leányka, a rizlingszilváni és az ottonel muskotály, de csemegeszőlőt adó chasselas-t is termesztenek itt.

FÜRDŐKULTÚRA


align=left Mezőkövesd idegenforgalmi vonzerejét nem csak a matyó gyökereknek köszönheti. A városról sokaknak a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő jut eszébe. Kiváló gyógyhatásfokának köszönhetően az első három hazai gyógyfürdő között említik. Nevét Zsóry Lajos egykori főszolgabíróról kapta.

1939-ben a Budapest-Miskolc közötti főút mellett, a város nyugati határában az ő birtokán kezdett az állam kőolajkutató fúrásokba. A mélyből olaj helyett termálvíz tört fel. A hévizet 1968-ban nyilvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Ennek a 72 °C fokos víznek Magyarország összes gyógyvizei között a legmagasabb a kéntartalma. Évente százezrek tapasztalják meg gyógyító erejét vagy frissülnek fel Észak-Magyarország legnagyobb fürdőjében.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


align=right Matyó húsvét (április)
A Város Napja (június)
Zsóry Fesztivál (július-augusztus)
Matyóföldi Folklórfesztivál (augusztus)

VÁROSTÖRTÉNET


align=left A régészeti emlékek szerint a település a honfoglalás előtt is lakott hely volt, a honfoglalók is szívesen telepedtek meg már lakott helyeken. XIII. századi oklevelekből kiderül, hogy 1275-ben lakatlan falu - a történészek szerint a tatárjárás következtében - volt Kövesd. A XIII. századtól a XV. század elejéig a diósgyőri vár uradalmához tartozott.

1450-ben Hunyadi János és a cseh-morva származású zsoldosvezér Jan Giskra itt kötöttek békét, melynek értelmében Magyarország legértékesebb nemesfémbányái a zsoldosvezér kezeiben maradtak. 1464-ben Mátyás király mezővárosi rangot (oppidum) - mellyel együtt címert és pecsétet - ad Mezőkövesdnek, ezt későbbiekben az 1470-es évek elején meg is erősít.

align=right A matyó elnevezést, mellyel három települést jellemeznek (Mezőkövesd, Szentsitván, Tard) sokan Mátyás király nevének becézett alakjából származtatják. Egyes néprajzkutatók a református környék katolikus községeit nevezik, nevezték így. Mátyás királytól kapott kiváltságokat II. Ulászló és II. Lajos is elismerte és megerősítette.

1544-től a mezőváros a török hódoltsághoz tartozott. A hódoltság végéig szenvedte Mezőkövesd a törököt. Volt amikor alig laktak a városban, sőt volt egy időszak, amikor lakatlanná vált. 1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát a magyar kincstártól.

Az 1861-ben elkezdődött Hatvan – Füzesabony – Miskolc vasútvonal építése nagy hatással volt a város életére hiszen a vasúti szállítással könnyebben bekapcsolódhatott az ország gazdaságába. A XIX. század végétől kezdve elaprózódtak a paraszti telkek az akkori paraszti örökösödési rend és a betelepülőknek köszönhetően. Ezért akiknek nem nyújtott megélhetést a saját földjük, summásnak álltak.

Az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon nagy sikere volt a népművészetnek. A matyó népművészet is itt vált ismertebbé. A Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában megtalálható volt egy jellegzetes matyó ház is és itt mutatták be az ún. matyó lakadalmast is.

align=right 1939-ben olaj után kutatva találtak melegvizet Zsóry Lajos földjén, 1940-ben már medence fogadta a fürdőzőket. A fürdő igazi fejlődése a 70-es években indult meg. Azóta is töretlenül fejlődik, ezzel hírnevet és gazdasági fejlődést hozott Mezőkövesdnek.

Napjainkban Mezőkövesdnek meghatározó szerep jut a térségben. Főként a mezőgazdaság és a kereskedelem területén alakultak ki egyéni gazdálkodók és vállalkozások.

Települések Mezőkövesd közvetlen közelében

Települések Mezőkövesd környékén